Harkány Pécstől 25 kilóméterre található. A Harkányi Gyógyfürdőt a kitűnő természeti adottságok, a víz gyógyhatása, a gyönyörű környezete a "Reumások mekkájaként" tette ismerté. A Harkányi Gyógyfürdő Európa legészakibb mediterrán területe. Természeti adottságai kitűnőek a pihenésre, gyógyulásra. A Harkányi Gyógy- és Strandfürdő, az év minden napján várja a fürdőzni vágyókat. A fürdő 13,5 hektáros ősparkjában májustól-októberig szabadtéri strand-medencék, feszített víztükrű uszoda, gyermekmedence és a főszezonban csúszda várja a strandolás szerelmeseit.

A fürdőt a Batthyányi család alapította. A  Harkányi Gyógyfürdő vize 50-70 méteres mélységekből, átlagosan 62 C° hőmérséklettel tör a felszínre. Gyógyászati szempontból legjelentősebb ásványi anyaga a 2 vegyértékű kénvegyület, a karbonszulfid (COS), amely gáz alakban a vízben oldott állapotban nyomás alatt van. A kifolyó vízben, nyomás alól felszabadulva azonnal bomlani kezd, átalakul kénhidrogén-gázzá, amely jellegzetes szagát adja.

Uszoda vízfelszine: 1050 m²

Lepke medence vízfelszine: 1460 m² és 1520 m²

Gyerek medence vízfelszine: 220 m²

Korszerű fürdő ma már aligha működhet szauna, pezsgő- és masszírozó medence, valamint kozmetikai és masszázsszalon nélkül, hiszen a frissítő kúrák az általános közérzet javításán túl, a test fiatalságának és szépségének megőrzését is szolgálják. Természetesen mindez a harkányi strandfürdőben is megtalálható.

A Harkányi Gyógyfürdőben nem csak a gyógyvíz spontán hatása érvényesül. Természeti adottságai kitűnőek: kedvező éghajlata, a gyógyfürdő mikroklímája, és az évi 2.100-2.200 napsütéses óra kiváló kiegészítője egy gondosan megtervezett fürdőkúrának.

A mozgásszervi, izületi betegségek megelőzésében-gyógyításában, csontritkulás, krónikus nőgyógyászati gyulladások, valamint a nyirokkeringés zavarainak javításában nagyon szép eredmények érhetők el egy-egy harkányi kúra során.

Története ]

A település területe már a történelem előtti időkben is lakott hely. Kelta, római, majd avar uralom után a környék Botond törzse alá kerül.

A hely első védett épületét az Almás-patak mocsaras árteréből kiálló, szigetszerű földsávon építették meg. A sziget egykori birtokosai magukat „Szigethi” néven említik, a vár alapítójának a család egyik tagját, Anthemius-t tartják. Ennek unokája, Szigethi Oswald építtette az első erősséget, a kör alakú, háromemeletes lakótornyot. Ez képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették és földsáncokkal körültöltötték. A várat előbb a Garayak, majd enyingi Török Bálint birtokolta, kinek udvarában élt 1541-ig Tinódi (1542-ig ^[5] ). 1543-ban Ferdinánd király tulajdonába került. 15. századi okmányok a városról, mint oppidumról szólnak, feltehető, a téglalaprajzú város ekkor már körülkerített, védett hely volt.

A török támadások ellensúlyozására a várat és a várost megerősítik: 1548-1549-ben kiszélesítik a vár körüli tavat, megerősítik a sáncokat, megépítik a négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat, az északnyugatit már kőből készítik. A vár középpontjában a belső vár, a középkori nagy lakótorony állt, a belső vár kijáratát földsánc védte. Tömésfalból készítették a vár falait és szabálytalan alaprajzú bástyáit.

Az Óvárost vert cölöpsor és széles vizesárok vette körül, a várral cölöphíd kötötte össze. A várost 6–7 m magas, sarokbástyákkal erősített tömésfalakkal védték. A megerősített Szigetvárt 1556-ban Ali budai pasa ostromolta, de csak a felperzselt Óvárost sikerült bevennie. 1558-ban kezdődött a vár nagyszabású megerősítése. Zrínyi Miklós várkapitánysága idején (1561-1566) alapították az Újvárost is. Az 1566-os ostrom idején pusztult el középkori kerek torony. A vár bevétele után a török azonnal megkezdte Szigetvár újjáépítését. Előbb a várat erősítik, majd a város középületeit építik meg. A város a török uralom alatt előbb a budai majd a kanizsai vilájet alá rendelt szandzsák központja volt.^[6]

1689-ben foglalják vissza a várat, a török elvonulása után a Vár és az Óváros teljes épségben jut a császáriak kezére. Ekkor építik ki az északi várfal kazamatarendszerét. Az Újváros 1686-ban porig égett.

Az első világháborút követően szerb megszállás alá kerül, a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság része; a trianoni békeszerződés értelmében Magyarországhoz csatolják.

A település az 1950-es megyerendezésig Somogy vármegyéhez tartozott, ekkor csatolták át a Szigetvári járás részeként Baranya megyéhez. Városi rangot 1966-ban kapott.

A Siklósi kistérség területileg a Baranyai-dombság és a Nyárád-Harkányi sík közé ékelődő Villányi-hegység kistájait érinti.

A Siklósi kistérség településeit földrajzi elhelyezkedésük alapján három csoportba sorolhatjuk:

A Dél-Baranyai-dombság települései: a Villányi-hegységtől északra fekvő hegységelőtéri dombsági területek.
A Villányi-hegység közvetlen környezete, a szorosan idetartozó déli hegylábi területek településeivel együtt. Ezen a területen találjuk a kistérség a Villányi Történelmi Borvidékéhez tartozó valamennyi települését.
A Dráva folyóhoz, annak síksági területeihez tartozó Dráva síkon és a Nyárád-Harkányi-síkon található települések: Ezek a területek alföldi jellegzetességekkel rendelkeznek. Kiemelkedő település és a térség ipari centruma Beremend.
A Duna-Dráva Nemzeti Park és a Szársomlyó Természetvédelmi Terület révén a kistérség természeti értékei országosan, sőt nemzetközileg ismertek.

[] Története
A siklósi kistérség ma 653 km²-en 53 települést foglal magába Az első település nyomait régészeti leletekkel a kr.e. 28000 év környékére lehet datálni, ami azt mutatja, hogy a terület kedvező klímája már a korai időktől kezdve vonzotta az embereket. Írásos emlék itt élő népcsoportról (pannon törzsekről) az ókori görögöktől (Strabón, történetíró) származik. Az első közigazgatási egység, amely a siklósi kistérséget is magába foglalta, a Kr. u. 1. században megszervezett Illyricum (római) provincia volt.

A megtelepedés, a magyar történelemmel való korai kapcsolat a 900-as évek végére tehető. A magyar államiság kereteibe való integráció mozgatórugói: baranyai esperesség és a baranyavári várispánsági központ megszerezése jelentette. Az egyházi és világi igazgatási keretek kialakítása ettől kezdve párhuzamosan haladt.

A kistérség egy közigazgatási egységet a történelem folyamán a járások kialakításáig nem alkotott. A római uralom déli-baranyai területekre való kiterjedése után a mai siklósi kistérség az Illyricum provincia, Pannonia Inferior tartomány része volt, majd Diocletianus reformjai nyomán Valeria és Pannonia Secunda provincia része lett. A római kornak a hunok vetettek véget a délvidéken. A magyar történelemben több középkori család uradalom-határa húzódott a mai kistérség területén. A török-kor közigazgatási felépítésére nincs egyértelmű adat, a siklósi vilajet kiépülése és határai bizonytalanok. A kora újkor közigazgatása a habsburg udvarhoz kötődik, 1687-ben regisztrálta a Császári Udvari Kamara a pécsi prefektúrához tartozó területeket, köztük a mai kistérséget is. A 18. század elején két nagy történelmi név, Battyány Ádám és Savoyai Jenő (Villány és környéke) birtokához tartozott a települések nagy része. A császári besorolás alá 22 falu (Siklós és környéke) tartozott, ez volt a siklósi Provizoriátus. A 19. században a kistérség területén két uradalom, a bellyei és a siklósi része lett.

Fontos, sokszor országos jelentőségű azonban többször volt a kistérség egy-egy területe. A római korban egy nemzetközi útvonal, a Mursa-Sopianae-Savaria haladt át a siklósi kistérségen. Országos jelentőséget újra a középkorban, a siklósi vár építésével kapott a terület. Ekkor helyezte a siklós várba székelyét a Garai család és építette ki a siklósi uradalmat. 1401-ben Zsigmond magyar király is fél éven át élvezhette a vár vendégszeretetét. Vásáros helyként már a 13. századtól működött a terület, ennek köszönhető az is, hogy a siklósi uradalom a 15. századtól mezővárosi (oppidum) rangot kapott.

A siklósi kistérség 53 településének történelme és jellemzői szerteágazóak, közös csomópontok a következőkben érhetők tetten: Erős vallási kötődés, Magasfokú borkultúra, (Gyógy)víz jelenléte, Nemzetiségek sokszínűsége.

[ Településszerkezet
Sajátos adottsága a kistérségnek, hogy többcentrumú. Városai, nagyobb települései (Siklós, Harkány, Villány, Beremend) között munka és funkciómegosztás alakult ki; együttesen képesek kielégíteni a kistérségben fellépő igényeket. Sajnos tetten érhető a kistérségen belüli differenciáltság, amely az egyes települések fejlettségében, lehetőségeinek különbözőségében mutatkozik meg.

Települései:

Alsószentmárton Babarcszőlős Beremend Bisse 
Cún Csarnóta Diósviszló Drávacsehi 
Drávacsepely Drávapalkonya Drávapiski Drávaszabolcs 
Drávaszerdahely Egyházasharaszti Garé Gordisa 
Harkány Illocska Ipacsfa Ivánbattyán 
Kásád Kémes Kisdér Kisharsány 
Kisjakabfalva Kiskassa Kislippó Kistapolca 
Kistótfalu Kovácshida Lapáncsa Magyarbóly 
Márfa Márok Matty Nagyharsány 
Nagytótfalu Old Palkonya Pécsdevecser 
Peterd Rádfalva Siklós Siklósbodony 
Siklósnagyfalu Szaporca Szava Tésenfa 
Túrony Újpetre Villány Villánykövesd 
Vokány 

] Gazdaság
[Mezőgazdaság
A Siklósi kistérség igen jó természeti adottságokkal rendelkezik. Klímájában erőteljesen érvényesülnek a mediterrán hatások. A napsütéses órák száma sok évi átlagban eléri a 2000-2100 órát. Az évi középhőmérséklet meghaladja az országos átlagértéket, a 11 °C-ot.

A térség erőssége az agrárium. Kiváló agroökonómiai adottságai főként a szőlő- és bortermelésnek, a zöldség- és gyümölcstermesztésnek kedveznek. A kiváló mezőségi talajokon a szántóföldi növénykultúrák is jó termést hoznak. Az állattenyésztésben említést érdemel a családi gazdaságok szerepének erősödése és sikeres fejlesztéseik. A térség erőssége, hogy helyi innovációk jelentek meg a borászatban, a gyümölcstermesztésben és részben az állattenyésztésben is.

[ Ipar
A kistérség iparában jelentős szerepet tölt be az építőanyag termelés. Kiemelkedő jelentőségű az élelmiszeripar egy sajátos ágazatának, a borászatnak a térségi jelenléte. Ebben igazán erős és fejlődőképes a kistérség borvidéki része.

[ Idegenforgalom
A kistérség vonzerői és kialakított kínálata folytán Baranya legfontosabb fogadóövezetei közé tartozik. Már nem csak Harkány és részben Siklós, vagy Villány ismert a turisztikai piacon, hanem a környező kisebb-nagyobb falvak is (Palkonya, Villánykövesd, Nagyharsány, Drávaszabolcs stb.) Ez köszönhető mindenek előtt a Harkányi gyógyturizmus jelentős keresletének és a környékbeli jó borok hírnevét felhasználó Villány-Siklósi Borútnak.

A jelentős turisztikai kereslet a következő fő kínálatok köré szerveződik:

Harkány termál- és gyógyturizmusa: Harkányi Gyógy- és Strandfürdő vagy Baranya Megyei Önkormányzat Gyógyfürdőkórháza [1]
a Borút településeinek bor, falusi, gasztronómiai és kulturális turizmusa - Villányi borvidék [2]
A turizmus az egyik elsődleges felhasználója a kulturális örökségnek, amelynek megőrzésében igen fontos szerepet játszanak a kistérség helyi civil szervezetei. Főként a nemzetiségi (német) kultúraápoló egyesületek fejtenek ki jelentős aktivitást. A tárgyi kultúra, az épületek, műemlékek megőrzését szolgáló tevékenységeknek bőven van lehetőségük térhódításra.

A Siklósi kistérség jelentős része azon a kiemelendően erőteljes turisztikai vonzerőkkel rendelkező területen található, amely a Villányi-hegységhez kapcsolódik. Baranya vonzerő ellátottságában kijelölhetők bizonyos gócterületek (a Mecsek-hegység és közvetlen környezete Pécs városával, a dunamenti nemzetiségi hagyományokkal bíró települések, a Dél-Zselic és az Ormánság Drávamenti része), amelyek között az egyik legerőteljesebb a Villányi-hegység és közvetlen környezete.

A Siklósi kistérség turisztikai vonzerőit tekintve primátusa van a kulturális örökség vonzerőknek (Siklósi vár, történelmi emlékhelyek, termelési és nemzetiségi tradíciók stb.), ám mellettük a speciális vonzerők (bor, gasztronómia, rendezvények, fesztiválok stb.) és a természeti értékek, táji vonzerők, a speciális klíma, a gyógy- és termálvíz is jelentős szerepet képviselnek.

[szerkesztés] Nevezetességek
[szerkesztés] Természeti örökség (Ökoturizmus)
Duna-Dráva Nemzeti Park (Dráva-menti síkság) - A Dráva, mint élő aktív folyó napjainkban is zátonyokat képez, holtágakat fűz le, partját alacsony- és magasártéri szintek, magaspartok kísérik. A folyóhoz közelebb eső, több-kevesebb rendszerességgel elöntött területeken puhafa, a magasabb részeken keményfa – ligeterdők találhatók. Az erdők között mocsárrétek alakultak ki. - http://www.ddnp.nemzetipark.gov.hu, Igazgatóság: 7625 Pécs, Tettye tér 9., Postacím: 7601 Pécs, Pf. 46., Tel.: (72) 517 200, Fax: (72) 517 229

Túraútvonalak:
Magyar kikerics túra
Ormánsági körtúra
Tanösvények:
Kormorános erdő - A Matty melletti erdő a kormoránok tömeges fészkelőhelye. A mattyi Madár-emlékpark kopjafái a hazánkban kipusztult madárfajokra emlékeztetnek. Matty-Keselyűspuszta Tel.: (72) 517 200,
Villányi Templomhegy - Az őslénytan iránt érdeklődők számára jelentős kincseket rejt a villányi Templom-hegy. A középidőszak tengereit benépesítő, ragadozó életmódot folytató lábasfejűek közé tartozó ammoniteszek egy síkban felcsavart, meszes vázai tömegével találhatók a Villányi-hegység mészköveiben. A Templom-hegy 4 hektáros természetvédelmi területéből 2 hektár fokozottan védett. 7773 Villány, Telefon/Fax: (72) 517 200
Csodabogyó Tanösvény
Dráva menti tanösvény Tel/fax: 30/377 34 13
Szársomlyó tanösvény - A falu fölé magasodó Szársomlyó-hegy 442 méteres magasságával a Villányi-hegység csúcsa. A hegyoldal számos növényfaj egyedüli magyarországi élőhelye. Itt él az ország egyik legritkább, igen híres növénye, a magyar kikerics. A jellemzően gyepes növénytársulásokban igen magas a mediterrán fajok aránya (20%-ot is meghaladja). Itt tenyészik hazánk legritkább, fokozottan védett növénye, a magyar kikerics. Állatvilága: egysejtűek, kerekes-, fonalas-, gyűrűs férgek, puhatestűek, rákok, százlábúak, pókok, halak, kétéltűek és denevérek, vakrákfajták. A Szársomlyó tájesztétikai szempontból is különleges értékű, ritka látványosságnak számítanak karrmezői (népi nyelven az „ördögszántások”). Nagyharsány, Telefon/Fax: (72) 517 200
[szerkesztés] Horgász és vadászhelyek
Horgászat:

Környék horgásztavainak tipikus halfajtái: ponty, harcsa, amur, csuka, süllő, márna, keszeg.

Horgászvizek:

Dráva, Cún
Ócsárdi mesterséges halastó
Kovácshidai tó
Alsószentmárton (Hotedra tó)
Kistapolca (Borbála horgásztó) Tel/Fax: (20) 556 2013
Palkonya (Déli Horgásztó) Telefon/Fax: (30) 560 01 05
Matty, Márok Telefon/Fax: (72) 492 601, Ivánbattyán Telefon/Fax: (72) 310 119 Horgásztó
Vadászat:

A Dráva-menti dús vegetációjú területeken élő vadállomány hozzájárul Baranya megye híres nagyvad-gazdálkodásához. A kistérség területén található genetikailag kiváló szarvasállomány világranglista-helyezett trófeákat produkál. Számottevő a vaddisznóállomány és a mennyiségileg és minőségileg egyaránt fejlődő őzpopuláció. Web cm: http://www.mecsekerdo.hu

Vadásztársaságok:

Táncsics Vadásztársaság - 7854 Keselyűsfapuszta-Matty, Tel.: (72) 379 285
Magyar Vadászkamara BM-i Területi Szervezete - 7623 Pécs, Rákóczi út 30., Tel./Fax: (72) 211 162
BM-i Vadásztársaságok Szövetsége - 7623 Pécs, Petőfi S. u. 43., Tel./Fax: (72) 315 322
[] Kulturális örökség
[szerkesztés] Várak, erődítmények
Siklósi vár - A XVIII. századi külsejű vár az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya, amely a magyar történelem legjelentősebb családjainak birtokközpontja és székhelye volt. A birtokosok többször átépítették, így gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket is őriz. A török uralom alól a Habsburgok és a Szövetséges Keresztény Liga seregei szabadították fel Siklóst, így az császári birtok lett. Ennek köszönhető, hogy később nem pusztíttatták el. A vártörténeti kiállítás mellett Gádor István kerámia kiállítása és a kesztyűs mesterség, a kesztyűs divat változásait feldolgozó állandó kiállítás látható a várban, de rendszeresek az időszaki kiállítások is. Kanizsai Dorottya szobra a várárokban áll. A vár kápolnájának 14-15. századi belső tere az egyik legszebb Magyarországon. Ülőfülkéiben a Garai-család korából származó falképek tekinthetők meg. Web: www.siklosivar.hu
[szerkesztés] Egyházi építmények
Katolikus templomok, kegyhelyek:

Katolikus templom Beremend - A beremendi katolikus templom a török kiűzése után, 1719-ben épült, a korábban a helyén állt, régi templom romjain. Ekkor Sebastian Spoljarics volt a község plébánosa. Későbbi plébánosai között is sok horvát nemzetiségű akadt, hiszen elsősorban a falu sokác nemzetiségű lakói voltak katolikusok. Az első német származású pap, Ferdinand Peer 1785-1788 között töltötte be a plébánosi szerepkört. Ez is jelezte, hogy a 18. század második felében – a betelepítések miatt – megnövekedett a németek száma Beremenden. Ekkor kezdték a horvát mellett a német nyelvű prédikálást. Később, az 1800-as évek közepén már a magyar hívek igénye is teljesült, és ekkortól lett a liturgia harmadik nyelve lett a magyar. Beremend, Szabadság tér, Tel./Fax: (72) 474 049, Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés szükséges
Ferencesek temploma (Siklós) - A későbbi ferences templom elődjét már a 14-15. században említették, mint a karinges ágostonosok monostorát. Az ezredfordulót megelőző ásatásokon találták meg azokat a középkori, gótikus stílusú faliképeket, amelyek ennek a kornak a legjelentősebb magyarországi emlékei. A szenteket és bibliai alakokat megjelenítő ábrázolások között a Garai-címer többször föllelhet, és megjelenik a Zsigmond király által alapított Sárkány-rend címere is. Mivel a Garai család az 1300-1400-as évek fordulóján uralta a siklósi várat és környékét, a festmények 1410-1420 körül készülhettek. A templomban található meg az Erzsébet királyné védelmében 1386-ban elhunyt Garai Miklós nádor Garáról elhozott vörös márványból készült síremlékének másolata, amelyet feltehetően a Siklósra költöző család hozott magával a ma Horvátországhoz tartozó településről. A ma is működő templom melletti kolostor évtizedek óta a siklósi kerámia alkotótelepnek nyújt otthont. Siklós, Vajda János tér 2., Tel /Fax: (72) 579 352, Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés szükséges
Katolikus templom Harkány - Harkányban a 19. század előtt a máriagyűdi ferences rendház papjai látták el a lelkipásztori teendőket. Azonban a község növekvő katolikus lakossága és a gyógyfürdőbe látogató katolikus vallású vendégek száma tette szükségessé templom építését. 1906-ban neoromán és neogótikus stílusban, közadakozásból épült fel a katolikus kápolna. Még ebben az évben Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelték fel a kápolnát. Az 1980-as években a kápolnát, Holczer József tervei alapján, megnagyobbították. A hívek adományából megvalósult munka Hopp Ferenc irányításával 1986- 1988-ig tartott. A templom északi falán, sajátos kálváriát alkotva Jézus szenvedéstörténete látható Morvai László tűzzománc alkotásain. A templomkertben ugyancsak tűzzománc alkotások jelenítik meg a magyar történelem stációit: a magyar történelem jeles eseményeit és személyiségeit. Harkány, Ady Endre u., Tel./Fax: (72) 479 966, Nyitva tartás: igény szerint
Katolikus templom Villány, Mathiász János u. 3., Tel. /Fax: (72) 492 583, Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés szükséges
Siklós-Máriagyűd Kegytemplom és búcsújáróhely - A kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették a ferencesek. A templom a gyakori imameghallgatások és a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom építésének idejében készült a barokk berendezés is. Az épület mögött húzódó domboldalra kálváriát telepítettek, a stációk kegyképei a pécsi Zsolnay-gyárban készült kerámiadomborművek. Ekkor, a zarándokhely virágkorában állították a most is látható szobrot az oltár fölé – az eredeti Mária-kegyszobor ugyanis a török időkben eltűnt, majd Eszékre került (ma is ott található). Zarándokok ezrei látogatják ma is a templomot, többször van búcsú a faluban: valamennyi Mária-ünnepen, pünkösdkor és Úrnapján.
Cím: Siklós-Máriagyűd, Vujicsics u. 66., Tel./Fax: (72) 579 000, Nyitva tartás: 10.15-04.15.: H-SZO: 9.00-17.00, V: 7.00-15.00, 04.15-10.15.: H-SZO: 8.00-19.00, V: 7.30-19.00
Körtemplom - Palkonya - A falu katolikus templomát a Batthyány család építette és 1816-ban Szt. Erzsébet tiszteletére szenteltette. A messziről is jól látható piros kupolás templom a magyarországi körtemplomok egyik legszebb példája, szintén országos listán szereplő műemlék. Palkonya, Fő u. 74., Tel./Fax: (72) 492 308, Kulcs: Palkonya, Fő u. 30.
Református templomok:

Református templom - 1802-ben épült a késő barokk, copf stílusú református templom a fürdőváros főutcájában áll. Az épület mellett található az 1500-as években a térségben, elsősorban Siklóson ténykedő reformátor, Sztárai Mihály mellszobra. Harkány, Kossuth u. 64., Tel./Fax: (72) 480 215, Nyitva tartás: igény szerint
Református templom Harkány, Terehegyi u. 1., Tel./Fax: (20) 588 34 31, Nyitva tartás: igény szerint
Református templom, Siklós - A siklósi református egyház a helyi hagyomány szerint egyidős a magyarországi reformációval. Az igen hiányos dokumentumok szerint Siklós első református lelkipásztora Siklósi (vagy Szilvási) Mihály volt, aki egyes vélekedések szerint a város szülötteként költözött Újhelyre – a mai Sátoraljaújhelyre –, amely Siklóshoz hasonlóan Perényi-birtok volt akkoriban. Ott 1522-ben már református szellemben hirdette az igét, és ezután munkálkodott Siklóson. Siklós, Kálvin u.
Középkori templom - A műemlék templom eredetileg a XIII. században épült, gótikus stílusban. A támpillérekkel körülvett szentély a XV. században készült, majd 1782-ben barokk stílusban átalakították. A szentély mennyezetén látható freskók a XV-XVI. századból származnak. A tornyot 1900-ban emelték. A román kori kapuzatot és a déli oldalon a három gótikus ablakot a restaurálás során találták meg 1978-ban. Nagyharsány, Petőfi u. Tel./Fax: (72) 568 000, Nyitvatartás: kulcs a Petőfi u. 18-ban található
Árpád-kori templom - Az Árpád-kori, ma református templom védett műemlék. Gótikus szentélye a XIV. században épült, a XVIII. században barokk stílusban újították meg az épületet. Az évszázadok során történt átalakítások ellenére is a környék legértékesebb műemlékei között tartják számon az épületet. A túronyi templom 2004-ben felkerült a World Monuments Fund listájára is, ami azt jelenti, hogy a New York-i székhelyű szervezet a támogatásra érdemes, a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta. Túrony, Kossuth L. u. 19. Tel.: 30/9897568, e-mail: szarkandi.turony@dravanet.hu, Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés alapján
Kovácshidai református templom - Az 1833-ban, klasszicista stílusban épült templom karzatának mellvédtábláit valószínűleg a vajszlói Gyarmati János készítette. A mellvéd középső táblája két kelyhet ábrázol, a reformációs kehely-szimbolika igazolásául. A többi tábla virágdíszes, csupán az egyiken találunk két szembenéző madarat, stilizált, virágdíszű tollakkal. A karzat alján úrihímzést utánzó, gyönyörűen rajzolt táblát láthatunk. A festett fakarzaton kívül a belső berendezésből figyelmet érdemelnek a szintén 1833-ban készült padok, a papiszék, a szószék, a zsoltártábla. Kovácshida, Móricz Zs. u.
Ortodox Szerb templom - Siklósra, ahogy az ország más településeire is, a szerbek a török elől menekülve érkeztek a 15. században. Az első templomot az ortodox hívők 1738-ban építtették meg, amely azonban leégett. Később ismét fölépítették az imahelyet. Mai alakját 1806-ra nyerte el. Az elmúlt évtizedekben meglehetősen rossz állapotban volt, ám napjainkra ismét régi fényében tündököl: a 2006 szeptemberében ünnepelt 200 éves évfordulóra teljesen rendbe hozták. Az ikonosztázzal is fölszerelt, copf stílusban újjáépített szerb templom egyhajós, süvegboltos mennyezete különleges építészeti megoldást és látnivalót jelent. Siklós, Táncsics Mihály u.
Malkocs Bej dzsámija - Az oszmán hódoltság alatt épült a rózsaligettel övezett dzsámi. Az építkezés idejét a kutatók az 1543-1565 közötti időre datálják. A belső terek kiképzése rendkívül változatos. Építtetője, Malkocs klisszai szandzsákbej volt. A feljegyzések szerint az épületnek egykor minaretje volt, íves kupola fedte. Belső terében az akusztika javítására agyagkorsókat, edényeket falaztak be párosával csoportosítva. Belsejében szembetűnő a téralakítás, a falfülkék formai gazdagsága. Az építkezés formai megoldásai a balkáni török épületekkel mutatnak rokon vonásokat, hasonlóan a többi Magyarországon feltárt dzsámihoz. A dzsámi rekonstrukciós programja a magyar műemlékvédelemben példaértékű. A helyreállítási munkák elismeréseként 1992-ben a műemléket a nemzetközi Europa Nostra-díjjal tüntették ki. Belső elrendezése megfelel a muzulmán előírásoknak, így vallási szertartások, kulturális programok, hangversenyek megrendezésére és múzeumi bemutatásra egyaránt alkalmas. Siklós, Kossuth tér 15. Tel./Fax: (72) 579 427
[ Múzeumok
Vármúzeum, Siklós - Vártörténeti kiállítás valamint Gádor István kerámiakiállítása és a kesztyűs mesterség, a kesztyűs divat változásait feldolgozó állandó kiállítás található a múzeumban, valamint rendszeresek az időszaki kiállítások.
Cím: 7800 Siklós, Vajda János tér 8., Telefon/Fax: (72) 579 427, E-mail: siklosi-var@hotmail.com, Web: http://www.siklosivar.hu, Nyitva tartás: november 1-április 1.: K-V 10.00-16.00, április 1-november 1.: K-V 10.00-18.00
Városi Galéria – Siklós - A Galériában Istókovics Kálmán és Simon Béla állandó kiállításai, valamint időszaki kiállítások tekinthetőek meg. Istókovics Kálmán 1898. szeptember 2-án született Siklóson. Bécsi és milánói tanulmányai után, 1922-től a Képzőművészeti Főiskolán együtt tanult Csók Istvánnal. 1923-30 között a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa, többször járt Párizsban. Alkotóművészetére az olasz neoklasszicizmus volt nagy hatással, amit egyéni ízű művészetével ötvözött. Külföldi sikerei többnyire itáliai tárlatokhoz fűződtek, de képei Amerikában és Japánban is ismertek. Simon Béla legkedvesebb témái a siklósi szőlők, a siklósi házak, utcák, az alsószentmártoni cigányok élete, szokásai és az erdélyi falvak. Kedvenc színével a vörössel, a vörösen vibráló képeivel előkelő helyet foglal el képzőművészetünkben.
Cím: 7800 Siklós, Vajda J. tér, Telefon: (72) 351 433, Nyitva tartás: Hétfő kivételével minden nap 09.00-16.00 óráig.
Helytörténeti kiállítás, Siklós -
Cím: 7800 Siklós, Vajda J. tér 8., Telefon: (72) 579 427, Fax: (72) 579 427, Nyitva tartás: K-V: 09.00-18.00, október 15-től: 09.00-16.00
Szabadtéri Szoborpark – Nagyharsány - A Szársomlyó-hegyen, az elhagyott kőbányateknőben 1968-ban jött létre a szabadtéri műterem és a szoborpark. A parkban a művésztelepre meghívott magyar és külföldi szobrászok munkái láthatók. A kőbánya kiállítóterének közelében, a Gyimóthy-villában rendezték be a szobrász művésztelep alkotóházát. A szoborparkban látható monumentális művek itt, a művészet közös nyelvét beszélő nemzetközi szimpozionokon jöttek létre. A Janus Pannonius Egyetem Művészeti Karának mesterképzős hallgatói is dolgoznak itt. : Cím: Nagyharsány, Remete dűlő, Telefon: (72) 492 422, Fax: (72) 326 740, Nyitva tartás: H-V 8-19, E-mail: artcentr@dravanet.hu
[Népi mesterségek, folklorisztika
Kerámia Alkotóház - Siklós
Cím: Siklós, Ferences Rendház, Vajda J. tér 2., Telefon: (72) 352 257, Fax: (72) 326 740, e-mail: artcentr@dravanet.hu
Cs. Molnár Gyertyastúdió és Mézesház, Harkány - Kézműves-bemutató maximum 5 fő számára kipróbálási és vásárlási lehetőséggel.
Cím: 7815, Harkány, Vasút 1., Telefon: (72) 279 010, E-mail: csmolnar@externet.hu, Web: http://www.harkany.hu, látogatás előtt 1-2 nappal előzetes bejelentkezés szükséges, Nyitva tartás: 13.00-18.00
Hajdu Gyula fafaragó bemutatóműhelye, Harkány -
Cím: 7815, Harkány, Petőfi u. 73., Telefon: (72) 479 221, (30) 377 8308, Látogatás előtt 1 nappal előzetes bejelentkezés szükséges.
Simor Eszter szövő bemutatóműhelye, Nagytótfalu - A népművészeti tárgyak megtekintése mellett bemutató foglalkozásokon is részt vehetnek az érdeklődők (max. 45-50 fő). Júliusban a gyermekek kézműves táborban vehetnek részt.
Cím: 7800, Nagytótfalu, Kossuth L. u. 36., Telefon: (72) 351 165, Fax: (72) 351 165, Nyitva tartás: H-P: 10.00-16.00, Szo: 9.00-13.00, Látogatás előtt egy héttel előzetes bejelentkezés szükséges.
Tájház – Nagytótfalu - Az eredetileg tanítói lakás és iskolaépületben ma az egykori iskolát bemutató összeállítás mellett drávaszögi enteriőr-, népi textil- és helytörténeti kiállítás található. Az iskolamúzeum a hajdani egy tantermes falusi iskola emlékét őrzi. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett "tisztaszoba", cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható. Nyáron lehetőség van a szövés kipróbálására. Gyermekek számára nyaranta néprajzi tábort szerveznek, ahol szövést, nemezezést, csuhéfonást és fafaragást tanulhatnak.
Cím: 7800, Nagytótfalu, Kossuth L. u. 36., Telefon: (72) 716 122, Fax: (72) 716 106, E-mail: onkormanyzat.nagytotfalu@freestart.hu, Nyitva tartás: Hétfő kivételével minden nap 10-16 óráig.
Sokác tájház - A Magyarországon élő horvátok egyik népcsoportja a sokác. A falu hagyományos parasztházában berendezett tájház hiteles lakásbelsőivel a sokácok két világháború közötti életét idézi föl. Az udvaron a gazdasági épületek közül külön figyelemreméltó a gabonás kamra és a gémeskút.
Cím: Kásád, Rákóczi u. 28., Telefon/Fax: (72) 474 537, Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés, Kulcs: Kásád, Rákóczi u. 29.
] Bormúzeumok (Borturizmus)
Villányi Bormúzeum - A múzeumban a térség szőlő- és borkultúrájának hagyományai ismerhetők meg, és láthatók a muzeális ritkaságnak számító ötven- és százesztendős palackos borok is. Kóstolásra és vásárlásra is lehetőség van. : Cím: Villány, Bem u. 8., Telefon: (72) 492 130, Fax: (72) 492 009, Nyitva tartás: K-V 09.00-17.00, E-mail: villany@csanyipince.hu, Web: http://www.villany.hu
Palkonya, Pincesor - Palkonya pincesora országos védettség alatt áll. A fésűs és soros elrendezésű utcakép, a házak hagyományos szerkezete, méretük hasonlósága, oszlopos tornácaik, szerény, többnyire fehérre meszelt vakolatdíszeik egységes hatást keltenek.
Villánykövesd, Pincesor - Villánykövesd domboldalra épült, két, helyenként háromszintes,látványos pincesoraival büszkélkedhet: a község Villány felőli oldalán 57 szorosan egymáshoz tapadó, védett népi műemlék pince áll.
Villánykövesd, Batthyány-féle borkatedrális - A közel 200 éves, Batthyány-féle borkatedrális a barokk pinceépítészet lenyűgöző példája: hatalmas fahordókban 4000 hektoliter bor tartható. Itt tartják a Pécsi nemzetközi bordal fesztivál nyitóünnepségét.
[ Szálláshelyek
Az idegenforgalom jelentőségét a kereskedelmi szálláshelyek értékesítésével lehet mérni; a Siklósi kistérség helyzete ebből a szempontból is kedvező: a szálláshelyek értékesítése a kistérségben kiemelkedő Baranya kistérségei között.