Baranya déli, az Ormánság keleti részén helyezkedik el a település, Pécstől mintegy 30 kilométernyire. Helyzetét, lehetőségeit alapvetően meghatározta a Drávától, illetve a horvát határhoz, a jelentős idegenforgalommal bíró Siklóshoz és Harkányhoz való közelsége. Legegyszerűbben közúton közelíthető meg, Harkány, valamint Vajszló és Sellye felől. Az autóbuszjáratok ritkák. Vasútállomása része a Siklós-Harkány-Sellye-Vajszló vasútvonalnak, mely a századforduló után épült. A vonatközlekedés jelenleg szünetel.

Mivel e vidék a Dráva ártere, s a falu a folyó kiöntéses, mocsaras területére épült, ezért elsősorban hőigényes növények termesztésére alkalmas a terület. Az éghajlatra az igen meleg nyár, enyhe tél és csapadékos ősz jellemző.

A falu története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Neve először egy okleveles forrásban 1342-ben bukkant fel először,  Koachhyda alakban. A név eredetének legvalószínűbb magyarázata, hogy egy kovács foglalkozású, vagy esetleg Kovács nevű személy birtokán lévő híddal kapcsolatos. S mivel régebben Baranyában a kovácsnak a kács változata volt ismert, talán ehhez kapcsolható a helynév korábbi formája, a Kácshida, mely egyébként nyelvjárási változatban ma is él. A XIII. században a falu a siklósi várúr vámszedőhelye volt. A XV. században a pécsi káptalan birtoka lett. A török hódoltság alatt végig lakott, színmagyar település volt. Csak az ezt követő időszakban költözött ide néhány horvát és magyar család, számuk azonban nem volt jelentős. A falu lakosságszáma a múlt század eleje óta alig változott.

Minden évben megemlékeznek hőseikről, s megkoszorúzzák az I. és II. világháború áldozatainak tiszteletére emelt emlékművet. A XVI. század derekán Baranyában az elsők között vált reformátussá Kovácshida lakossága. Műemlék templomuk 1833-ban épült, klasszicista stílusban. Fakazettás, színes festésű mennyezetét, festett karzatát, szószékét, zsoltártábláját érdemes megcsodálni, az ormánsági népi díszítőművészet remekei. A falu római katolikus közössége számára 1948-ban alakítottak ki kápolnát egy pajtából és istállóból. Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelték. 1962-ben átépítették. Az elmúlt több mint fél évszázad alatt, főként a lakosság cserélődése, elvándorlások és betelepülések miatt a két felekezet közötti arányok megfordult, ma már a katolikus vallásúak vannak többségben. 

Kovácshida igazgatási szempontból négy település körjegyzőségi központja, ide tartozik még Drávacsepely, Drávaszerdahely és Ipacsfa. A község mindössze három utcából áll, ám az épületek jelentős része a régi paraszti építészet jegyeit viselik magukon. Az utóbbi években az öreg házak közül is sokat felújítottak, az utcán sétálva gondozott portákat láthatunk. Vezetékes víz mindenütt van: az ivóvíz gondját a 90-es években oldották meg a vízműtársulat létrehozásával. Szennyvízcsatorna még nincs, de a gázhálózatot kiépítették. Jelenleg a folyékony és a szilárd kommunális hulladék elszállítása jelent megoldásra váró gondot.

Napjainkban (2007) 297 lakója van a falunak, ebből 25 százalék a gyerekek, 15 százalék az idősek aránya, s az átlagosnál magasabb, 60 százalék az aktív korúak aránya. Óvoda és iskola nincs, a kicsik és a diákok Harkányba járnak. Az egészségügyi ellátást a helyi orvosi rendelőben, de Harkány segítségével sikerült megoldani.

Munkalehetőség híján magas az állástalanok száma: gazdasági társaság nem működik helyben, egyéni vállalkozás mindössze négy van. Miután az egykori szövetkezeti földek jelentős része magántulajdonba került, néhányan a mezőgazdaságból próbálják megélhetésüket biztosítani. A kiemelkedés lehetőségét így elsősorban újabb munkahelyek létesítésében látnák az önkormányzat vezetői.

A falu büszkesége a tőzegbányászat után maradt mederből kialakított kovácshidai horgásztó, melyet a kezelő helyi horgászegyesület mintegy 250 tagján kívül évente közel 6000 vendéghorgász keres fel. Ezen kívül a település határában van még egy kisebb, öthektáros vízfelületű, hasonlóképpen kedvelt horgásztó. A horgászhelyek turisztikai szempontból is jelentős értéket képviselnek, hisz a Harkányban üdülő külföldiek közül is sokan keresik fel. Ezen kívül ökológiai szempontból is különlegesség, mert a tórendszer fontos élőhelye számos védett vízimadárnak, különösen jelentős a gémállomány. Rengetegen járnak ide hazai természetfotósok és külföldi természetjárók is.

Dráva-projekt
A kovácshidai futballpálya mellett épült fel azaz új ház amelyben egy kiállítóterem mellett vizesblokkokat, konyhát és egy irodát is kialakítottak. A tetőtérbe szálláshelyeket terveztek, ám a pályázati pénz már nem volt rá elegendő, így a szükséges összeget egy másik beadvány útján szeretnék előteremteni. Az épületben egyebek mellett helyet kap a sportegyesület irodája is. A település turisztikai értékét egyébként a sokak által látogatott halastó, és a kazettás temploma is növeli.

Látnivalók